|
A |
|
mechanikai kölcsönhatás jön létre |
| B |
|
a víz hőmérséklete a vasdarab hőmérsékletére nő |
| C |
|
a vasdarab hőmérséklete csökken, a vízé nő |
| D |
|
a kölcsönhatás addig tart, amíg egyenlő nem lesz a hőmérsékletük |
| E |
|
termikus kölcsönhatás jön létre |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Könnyű,
|
|
|
szilárd | folyékony | légnemű |
A |
|
a részecskék állandóan mozognak |
|
|
|
|
B |
|
a részecskék egymáshoz közel vannak |
|
|
|
|
C |
|
a részecskék egyenes vonalban változatlan sebességgel repülnek |
|
|
|
|
D |
|
a részecskék között van vonzóerő |
|
|
|
|
E |
|
létrejöhet bennük a diffúzió |
|
|
|
|
F |
|
|
|
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
| B |
|
a hőmérséklet-változástól, |
| C |
|
de független az anyagi minőségtől. |
| D |
|
Függ az anyagi minőségtől. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
|
A |
|
Hőáramláskor az élénkebben mozgó részecskék elmozdulnak. Ezért nemcsak a melegítés helyén lesz magasabb az anyag hőmérséklete, hanem távolabb is. |
| B |
|
Hőáramláskor az élénkebben mozgó részecskék elmozdulnak. Ezért nemcsak a melegítés helyén lesz alacsonyabb az anyag hőmérséklete, hanem távolabb is. |
| C |
|
Ez a hőáramlás addig tart, amíg a folyadékban vagy gázban hőmérséklet-különbség, tehát sűrűségkülönbség van. |
| D |
|
Ez a hőáramlás addig tart, amíg a folyadékban vagy gázban hőmérséklet különböző nem lesz, tehát sűrűségkülönbség van. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
minél nagyobb a kezdeti térfogatuk, |
| B |
|
minél nagyobb a hőmérséklet-változásuk. |
| C |
|
minél kisebb a hőmérséklet-változásuk. |
| D |
|
A hőtágulás függ az anyagi minőségtől. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
|
A |
Listához hozzáadott hibás válasz
|
|
B |
Listához hozzáadott hibás válasz
|
|
C |
Listához hozzáadott hibás válasz
|
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
15 000 kJ enegiához jutunk az elégetésével. |
| B |
|
15 000 kJ energia szükséges a fa elégetéséhez. |
| C |
|
15 000 kJ energiához jutunk 1 kg fa elégetésével. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
A hőtágulás a szilárd test részecskéinek mozgásával kapcsolatos. |
| B |
|
Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. |
| C |
|
Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. |
| D |
|
A tartósabb hőközlés nagyobb hőmérséklet-emelkedést eredményez. Közben a szilárd test tágulása is nagyobb. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
minél nagyobb a kezdeti térfogatuk |
| B |
|
minél nagyobb a hőmérséklet-változásuk. |
| C |
|
minél kisebb a hőmérséklet-változásuk. |
| D |
|
A hőtágulás nem függ az anyagi minőségtől. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
|
|
A |
|
A hővezetés közben a szilárd test részecskéi eredeti helyükön maradnak. |
| B |
|
A szomszédos részecskék kölcsönhatások közben megváltoztatják egymás mozgásállapotát. |
| C |
|
A hővezetés közben az állapotváltozás nem terjed részecskéről részecskére. |
| D |
|
a hővezetés közben az állapotváltozás terjed részecskéről részecskére. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
|
|
|
Két test ............... során amennyivel ............... az egyik test ..............., ugyanannyival ............... a másiké. Ez az ............... törvénye.
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
|
A |
|
A párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. A párolgás a folyadék felszínén megy végbe. |
| B |
|
Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. A párolgás gyorsabb, ha nagyobb a folyadéknak és a környezetnek a hőmérséklete. |
| C |
|
A forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a felszínen, hanem a folyadék belsejében is van párolgás, gőzképződés. |
| D |
|
Azt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
A fagyás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadékból szilárd halmazállapotú anyag lesz. |
| B |
|
A fagyás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadékból légnemű halmazállapotú anyag lesz. |
| C |
|
Az a hőmérséklet, amelyen a folyékony anyag megfagy, a fagyáspont. |
| D |
|
Azt a mennyiséget, amely megmutatja, hogy az adott anyag 1 kg-jának megfagyásakor mennyi hő szabadul fel, az anyag fagyáshőjének nevezzük. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
folyadék belső energiája párolgáskor csökken. |
| B |
|
folyadék belső energiája párolgáskor nő. |
| C |
|
A nedves úttest nyáron gyorsabban felszárad, mint ősszel, mert nyáron melegebb van. |
| D |
|
A kiterített nedves ruha hamarabb megszárad, mint az összehajtogatott. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. A párolgás gyorsabb, ha nagyobb a folyadéknak és a környezetnek a hőmérséklete. |
| B |
|
A párolgás gyorsabb, ha nagyobb a párolgó felület. |
| C |
|
A párolgás gyorsabb, ha kisebb a környező levegő páratartalma. |
| D |
|
A párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
A testek változtató képességét jellemző fizikai mennyiség. |
| B |
|
Ha egy test erő hatásár elmozdul, akkor energiáról beszélnük. |
| C |
|
Erő szorozva elmozdulással. |
| D |
|
A hasznos és a befektetett energia hányadosát jelenti. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|
|
A |
|
állandóan mozognak, egymáson elgördülnek. |
| B |
|
állandóan mozognak, egy meghatározott hely körül rezegnek. |
| C |
|
állandóan mozognak, közben egymással és az edény falával ütköznek. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Egyszerű,
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A |
|
740 000 m3 energiát nyerünk. |
| B |
|
740 000 kJ energiát nyerünk. |
| C |
|
740 000 kJ/m3 energiát nyerünk. |
|
|
Ugrás a kérdéshez
|
Normál,
|
|